2009. december 2., szerda

Közmeghallgatás előtt történt 2009 -ben.


Az esztergomi önkormányzat, kissé rendhagyó módon készül a 2009.-évi közmeghalgatásra, ami abban nyilvánult meg, hogy a lakosság egy részének a jelenlétét nem tartják kivánatosnak: az várható idegeket korbácsoló eseményen, ezért részükre a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a postaládákban elhelyezett szórólapos értesitést, most már nem küldte ki mindenhova, igy a Semmelweis utcába sem.

KVÁZI AZ ÖNKORMÁNYZAT, POLITIKAI HARCNAK TEKINTI AZ Ötv.-böl FAKADÓ KÖTELEZETSÉGÉT!

Esztergomban már évek óta se szeri se száma, a lakóság véleményét előzetesen semmiben sem kikérő, fenhéjázó gögtől dagadó önkormányzati döntéseknek, ahol ha valami mégsem a döntéshozók szándéka szerint alakul, akkor demokráciát szinlellve a megválogatott lakóságtól, utólag kérnek vigasz véleményt, amely alig 20 éve letünt posztkommunista diktatúrának volt az önigazoló sajátságos módszere és eszköze.

Mint sok mindenre fogékony érdeklődő ember, azért csak tudomást szereztem a kommunista, fasisztának (videó link) nevezett www.szeretgom.hu/ független hírportálról, mert bár regisztrált tagja vagyok az önkormányzat www.esztergom.hu/ hívatalos elektronikus honlapjának, onnan eddig még se hírt sem más értesités a 2005. évi XC. törvénybe foglaltak szerinti módon sohasem kaptam.

Nos kedves olvasó, miután tisztáztam két olyan okot is, ami ösztönzi e cikk megírását szeretném felhivni a figyelmet arra is, hogy a városban életvitelszerüen, csak 2008 májusa óta lakom, bár beszélni és járni itt tanitottak meg a szüleim, kiknek az ősei néhány száz évre visszamenőleg szintén itt éltek. Aztán meglehet, hogy sok félreértésre fogok okot adni azzal, hogy a demokráciát nem Magyarországon ismertem meg, hanem a rendszerváltást követően a tengeren túlon, ami számomra mégis csak mértékadó etalon, ahhoz képest, amit ma az esztergomi diktatúrában. elérhetnek az állampolgárok!




Tehát az érdeklődésem Esztergom felé több szempontból is felfokozott, amihez párosulnak szakmai érdeklődésböl fakadóak is, most nevezetesen a tűzrendészeti, hogy miképpen biztositott a Technika Házában (volt zsinagóga) az élet és vagyonvédelem, ha tűz ütne ki. Előzetesként utánna olvastam az elérhető online információkban, hogy épitész műszaki szempontból is alkalmas-e nagylétszámú redvezvények lebonyolitására az objektum vagy sem.
Én arra a következtetésre jutottam mint épitész ismeretekkel is rendelkező (Ybl Miklós Épitőipar Műszaki Főiskola, Budapest) , hogy az eredeti funkcióra (Imaház) se lenne már megfelelő, - mint ahogy az 1964-es átalakitáskor még nem létező - azóta már igen és többször módositott tűzrendészeti törvényi előírásoknak sem megfelelő, igy az emeleti szintről a szük áteresztő képességű balesetveszélyes (csigalépcső) mint egyetlen (az épületen kivüli számitásba vehető, lelakatolva dettó csigalépcső) menekülési utvonalak, nem biztositják emberi életek komoly kockáztatása nélkül a hatékony evakuálást.

Ezért 2009. december 01.-én 14:45-kor elmentem a helyszinre, hogy kontaktust teremtsek az üzemeltetővel abból a célból, hogy tájékoztathassam Önöket, hogy milyen kockázatnak teszik ki magukat azok, akik a Technika Házának emeleti szintjén, olyan rendezvényen vesznek részt, ahol a résztveők száma akár 50-100 fő is lehet!

További célom volt az, hogy mindezt videón is rögzitsem és bemutassam a nyilvánosságnak.

Ezért elsősorban erre kértem engedélyt, ezt elször egy iroda helyiségből kiszóló idős szakálas úr megadtta, majd ezt hallva egy távolabbi iródából érkező fitalember megtiltotta.Miután elözőleg én már bemutatkoztam vártam, hogy úgy lépnek hozzám, hogy szintén bemutatkoznak, ami viszont elmaradt, bár - kifejezetten kértem - s ez közvetlen konfliktus helyzetet teremtett. Ezért innetől kezdve alapvető fordulatott vett az eredeti széndékom, hogy tudiillik objektiv módon előzetesként bemutassam azt a helyszint, ahol majd a közmeghalgatás lesz.

Így vált szükségszerűvé feltenni azt a kérdést, hogy van-e tűzriadó terve az üzemeltetőnek és, hogy hol és hány helyen van kifüggesztve a menekülési útvonal terv. A mágát vezetőnek valló személy (akinek neve cak azért nem volt megjegyezhető, mert nem rendelkezet fényképes névazonositó kártyával) ezt követően faképnél hagyott. Néhány perces várakozás után benéztem abba az írodába, ahonnan előzőleg kijött és mivel mgláttam, megkérdeztem, hogy kapok e választ arra amit kérdeztem.

Hát kaptam is, meg, nem is: elöször azt, hogy igazam van mert kintkéne lennie, mégpedig jól látható helyen a menekülési útvonal tervnek (ez nem újdonság nekem a képesitett tűzrendésznek), de ehhez nekem semmi közöm, hagyam el az épületet és ide többet vissza ne térjek.

Mivel továbbra is úgy gondoltam, hogy nem megnyugtató a helyzet, ezért elidultam a városi Tűzoltó Parancsnokságra, hogy közérdekü panaszbejentést tegyek s majd onnan a Rendőrségre feljelentést tenni Alkotmányos jog korlátozása miatt, ugyan is szándékom volt megjelenni a közmeghalgatáson, de annak helyszinéül kijelölt Technika Házából a jövőre nézve is kitiltottak!

Nos miután 15:16- kor megérkeztem az esztergomi Tűzoltóságra és miután bemutatkoztam, hogy ki vagyok, kértem az ügyeletes tiszt értesitését, hogy beszélhessek vele.A dolog megtörtént, bár a nevet itt sem sikerült megjegyezni, mert arcképes névkitüző itt sem volt.

Miután előadtam jövetelem okát és célját, felhívták telefonon a parancsnokot és a velevaló beszélgetést követően, több aggályos kijentést is tettek:
  • Írásban adjam be a közérdekü panaszom(...)
  • A tűzoltóságnak csak akkor van dolga, ha tűzeset van.
  • Egy meg nem nevezett törvénynek hatálybalépése, annak ismeretlen dátumának 29.-ére hivatkozva megszünt a zárt épületen belüli rendezvényekhez, az tüzoltó jelenlétének biztositása.
  • Az Esztergom városi tűzoltó nem köztisztviselő és nem közalkalmazott.
  • Miért ilyen kevéssel a rendezvény kezdete elött teszek bejelentést? (...?)
Vagy is érdemi meghalgatás nem történt, hanem sokkal inkább felelőségre vonás volt, amit úgy értelmeztem, mint az Alkotmányos jogom korlátozásának megerősitését, és ez miatt utam tovább folytattam a Rendőrkaptányságra, hogy feljelentést tegyek.

Én naiv, bízva a 3:1 arányt produkáló esztergomi törvényes rend feletti őrökben, hozájuk fordultam 15:42-kor közérdekü panasszal és feljelentéssel, hátha javithatnak az arányon.

Az ügyeletes zászlós mit sem sejtve, ingen csak intenziv kioktatásba fogott, hogy írjam le a panaszom és ha majd odamegyek a rendezvényre s kiutasitanak akkor, de csak is akkor jöjek vissza feljelentést tenni. Na ez a pökhendi cinikusság az amúgy is magas vércukor szintem ami (akkor éppen 18,3 volt, egyébként meg diabetis2 beteg vagyok) igen csak megemelte még az adrinalin szitem is, amiröl köztudott, hogy a kettő eggyüttes intenzív hatása akár halálos is lehet.
Ekkor a háttérből megszóllalt valaki, akiröl a látható jelekből - leány gyermek kezét szorongatva -bármire lehett következtettni csak arra nem, hogy rendőr -, kijelentette: hogy "Ő Tolnay Domonkos r. alezredes és, hogy ismerem magát Sámson úr, látja még itt vagyok nem szereltek le", miben segithetek, majd felajánlotta várjak az emeleten és küld valakit, aki jegyzőkönyvbe veszi a feljelentésemet.Egyébként Ö az, aki még ma sem képes szakszerüen értelmezni a fényképen látható közlekedési helyzetett, aki 623/5/2007 HATÁROZATÁBAN valótlan tényt állitva indokol.




  1. A valótlan állitás az, hogy a Semmelweis utcában 2007 július 28.-án reggel 8:30-kor helyezték ki az egyirányú forgalmi rendnek megfelelő közúti jelzést.
  2. A valóság az, hogy 11:30-kor még a régi kétirányú forgalmi rendnek megfelelő közúti jelzés volt elhelyezve a Semmelweis utca és Babits Mihály útkereszteződésnél, az elsőbségadás kötelező csúcsára állitott háromszögletű tábla.Az utca másik végében, pedig jobb kéz szabály volt érvényben.
  3. MInd ebből az következik, hogy valótlan állitás az is, hogy a korábban egyirányú forgalmat,ellenkező irányú egyirányú forgalommal váltották volna fel, holott az elmulasztott útnyilvántartási ellenörzés szerint, az kétirányú volt.







Nos hát ennyit Tolnay úr megbizható szavahihetőségéről, és mert íly fenyegettségi állapotomban várakoztam egészen 16:21-ig úgy, hogy közben végig néztem a tűzoltósági feketeszakál provokálóm folyosói tétova surranásait, miközben vélhetőleg akik a szeretgomról már jól ismernek, közülük néhányan köszöntek, de (nem tagadva azt, hogy jólesett a figyelmességük) más senki abból a célból, hogy az igéretnek megfelően jegyzőkönyvet akarna felvenni, hozzám nem szólván, türelmem fogytán: oszt, hogy nem meghalni jöttem a rendőrségre, távoztam annélkül, hogy azt észrevette volna bárki is.
Ezzel is demonstráva részemről azt, hogy a magát T. D. r. alazeredesnek nevező személy, akár egy percig is komolyan gondolta volna a segitség nyújtást.

Ezért tehát a következtetésem az, hogy Esztergomban úgy van diktatúra: mint, hogy nem
működik a demokrácia.



Epilógus: I.


Történt, hogy a JOBBIK 2010-es választási, nyitó sajtótájékoztatóját, szerződés szerint az Önkormányzati tulajdonú Várszinház Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Kft. álltal üzemeltettett (volt Zsinagóga késöbb Technika háza) közösségi objektumba tervezte megtartani, de azt az utósó pillanatban megváltoztatva, egy  méltatlan helyszinre a 2009 tavaszán már, bontásra előkészitett " Zöld Ház"-ba helyezte át.
A JOBBIK helyi szervezet vezetője: a szeretgom internet hírportálon ezt közzétette, egy idevonatkozó elmarasztaló OEVB határozattal együtt, amihez mint fórumozó a fenti eseménysort is markánsan jellemző jellembeliséget, felhasználói bejegyzésemmel kinyilvánitottam
Majd 2010 június 04.-én érkezett hozzám egy rágalmazásról szóló feljelentést tartalmazó Bírósági idézés, amelyben közlik velem ( a feljelentő teljeskörű személyi adataival), hogy ki az, az a ismeretlen, aki 2009 december 01-én "örökidőkre kitiltva" intézkedést foganasitott ellenem, amivel a Rendőrség azóta sem volt hajlandó foglalkozni!

A  feljelentés:


Az idézés:



Epilógús: II.

Feljelentő a tárgyaláson nem jelent meg!

Epilógús: III.

Az ellenem felhozott rágalmazás vétsége büntetőeljárás ügyben a Bíróság formai okra hivatkozva azt megszüntette, mivel a feljelentő elköltözött és az új lakcimét nem jelentette be.
Néhány kérdés ezzel kapcsolatban:
  1. Ha ÉN a feljelentésben tettes ismeretlen voltam, akkor hogyan végezték el a feljelentésben kért, személyazonnosság megállapitás nyomozati cselekményt, ha a nyomozó hatóság az eljárásban hozzám nem jutott el?
  2. Miért közölte velem a Bíróság, a  feljelentő: az adatvédelmi törvény oltalma alatt álló személyes adatait? Úgy mint személyi szám, anyja leánykori neve, lakcim stb.
  3. Mennyire volt komoly a feljelentés, ha a feljelentő nem tartotta fontosnak az új lakcímét bejelenteni?
  4. Mi igaz abból a városi pletykából, hogy a feljelentő a tárgyalást megelöző hétvégén, aktiv részese volt, az esztergomi Széchenyi téri fesztergom kulturális programon kitört tömegverekedésnek?
  5. Mikor és kitől kapok erkölcsi elégtételt, nem csak a hamis vád miatt?





Epilógús: IV.

WestBalkán három fiatal halála ugyan olyan okok miatt, amelyek az esztergomi Tecnika Házában ma is lehetségessek.




2 megjegyzés:

  1. Irását olvasva úgy látom nem ismeri az épületet. Amikor az 1960-as években a MTESZ székháza lett az egykori zsinagóga, az átalakításkor a tűzrendészeti előírásoknak megfelelően biztosították az utca felé vezető menekülési kijáratokat. Ha körbejárja az épületet, láthatja, hogy van egy oldalsó bejárat, amely lépcsőház és a felső szinten levő nagyteremhez vezet. Ott van egy ajtó a terem hátső részén. Az épületnél hátul is van egy külső fémlépcső, amely szintén egy vészkijárat. Tehát a nagyteremből és magából az épületből több oldalról van utcára vezető kijárat.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Orsolya!
    Szeretettel köszöntelek a BLOG oldalamon mint első és egyben kritikus olvasót!Remélem itt máskor is fogsz hangulatodnak megfelelő olvsmányos írást is találni.

    De most engedj meg néhány, viszont szót a hozzám itézett kritikai észrevételedről. Való igaz, hogy magát az épületet mint stukturált alkotást nem ismerem - módot sem kaptam rá - hiszen az írás is éppen erről szól. A tűzrendészeti előírosok hiányosságainak észrevétele, csúpán csak mellékterméke volt a kitiltásomnak, ami elsősorban szakmai kérdés és nem polikai.Márpedig azért, mert valaki szeretné megismerni azt az épületet, ahol még sohasem járt, ahol másnap közmeghalgatást fognak tartani és mellesleg ezen BLOG olvasóit is szeretné tájékoztatni, azt egy nyilvános kultúr intézményből azért tiltanak ki, mert felmerte tenni azt a nem minden jogalap nélküli kérdést (lévén a sokk közül, ez az egyik szakképesitése)hogy hol van elhelyezve a tűzridó tervszerinti menekülési útvonal rajz! Nem tudták megmodani és bár elismerték, hogy kellene lennie, de azért KITILTOTTAK.
    Igy ez a döntés számomra csak egyenes folytatása volt a 2008 november 27.-i önkormányzati ülésen megismert önkormányzati módornak, ami rendre bemutatásra kerül eTV közvetitéseiben is, csak úgy mint a saját Youtub csatornámon is. De térjük vissza a te állitásaidhoz, hogy hány és milyen kijáratai vannak a még mindig csak a régi(Zsnagóga, Technika háza) közkeletű nevű objektumak. Nem árt figyelembe venni, hogy amikor(1964) ezt az épületet a klf. kongresszusok igénybevtelére átalakitották, akkor még nem létezet semmiféle tüzrendészeti törvény, mert akkoriban a gyakorlat az vol,hogy az általános tanácselnők és a tűzoltó parncsnok ötletelései döntöttek, amit onnantudok, hogy mint fiatal kezdő ebbn a körben mozogtam és szereztem államigazgatási tapasztalatokat.Az első ilyen szabályozás az 4/1974.(VIII.1) BM számú rendelet 61. § 6. pontja alapján jött létre, amelynek két éves képzési időszaka után szereztem meg én is a 162. sorszámú képesitő diplomát jeles eredménnyel. Hogy hány kijárata van a szóban forgóintézménynek magam is ismerem, de ahogy a cikkemben írtam azok belső megközelitési módjai és személyek biztonságos áteresztő képessége normán aluli.Tehát úgy ahogy van ez az objektum, 30-40 főnél nagyobb tömeg egyidejű jelenléte esetén, kódolva van a haláskimenetelű baleset tűz esetén, mert a szábavehető menekülési útvonalak és kijáratok, nem biztositják az egyesírányú akadálymentes menekülést és, hogy az ajtók nem maradnak önműködően nyitva arról már ne is beszéljünk.Ha rajtam múlna és mihamarab mgszabadulnák ettől a tehertételtől, mert a jelenlegi városi eladósodottság (16 MilliárdFt)közepette nem lehet találni jó megodást.Itt jegyzem meg, hogy ha az elmúlt 60-ben a zsidóságnak nem támadt igénye és pénze az eredeti funkció hejreállitására, akkor miből gondolja bárki is más pénzével szabadon garázdálkodva megint egy újabb funkciót adva bőviteni az épületet.

    VálaszTörlés